Karácsonykor minden fenyõfán ott lóg a szaloncukor. Mindegy, hogy zselés vagy marcipános, ez a kis díszes édesség töretlen népszerûségnek örvend már vagy 150 éve. De honnan ered? Ki készítette elõször? És miért "szalon" a szalon?

Szaloncukrot már a múlt században készítettek a cukszászok, de az édesség igazán a századfordulón vált divatossá. A reformkorban - francia minta nyomán - jött divatba a polgári lakásokban a fogadószoba, azaz szalon, ahol karácsonyfát állítottak, és így lett a fán lévõ díszesen csomagolt csemege neve szaloncukor.

 Megtaláltam itthon a Magyar Háziasszony címû hetilap 1888 december 23-ai számát. Kíváncsi voltam, mit csináltak 120 éve egy nappal karácsony elõtt, hogyan készültek rá, miket fõztek, milyen hírek voltak.

Élvezet ilyet olvasni, nézni a régi reklámokat, olvasni a régi nyelvezeten, elolvasni, hogy mit üzengettek egymásnak az olvasók. Egészen más világ volt még, egy pillanatra beleélem magam, amikor olvasom.

A karácsonyi szám elsõsorban könyvet ajánl ajándéknak: "Költõinkben, íróinkban hanyatlik a munkakedv!

Mindenkinek nagy fejtörést okoz, hogy kinek mit vegyen. Akinek nem, azt irígylem. Én komolyan félni szoktam attól, hogy vajon tetszik-e az ajándékom annak, akinek veszem. Hogy boldog lesz-e amikor meglátja, hogy hasznát veszi-e és nem suvasztja egy dobozba. Szerencsére találtam egy oldalt, ahol láthatom, hogy mit ne vegyek soha, semmilyen körülmények közt, senkinek se. Tanulságos kis gyűjtemény, kedvencem a negyedik oldalon található törölköző.

 Jaj nem győzök ocsúdni. Az előbb olvastam el Velveten ezt a cikket, amiben egy furcsa karácsonyi menüről van szó. Értem én, hogy japán konyha meg egészség meg minden, de karácsonykor tényleg ilyen kajákra van szükség? Az év bármely napján szívesen eszem ilyesmit, de karácsonykor miért ne jöhetne minden, ami "árt"?

Mi a véleményetek?

Honnan ered a a Karácsony szavunk?

Karácsony szavunk a  kerecsensólyom szóból eredhet, annál inkabb, mert a Székelyföldön szokás volt, hogy a karácsony napján kerecsensólymokat eresztettek szabadon. A kerecsensólyom nálunk, magyaroknál õsidõk óta szent madár, a félnyhozó madarunk, a turul. Turul madarunk a Szentlélek jelölõje is.

Karácsonykor a Kunok sólyomavatási ünnepet is tartottak.

További leírásokat Czárán Eszter Világok Virága Tél címû könyvében találhattok.

 Idén ismét lesz Csillagszóró hadmûvelet, azaz több hatóság ismét összefog a vásárlók érdekében.

A Csillagszóró néven ismertté vált akciósorozat 2007-ben indult, akkor 7 hatóság mûködött együtt az akciósorozatban. A 2008. november 20. és 2009. január 4. közötti új ellenõrzésekben összesen 10 hatóság vesz részt: az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal (APEH), a Vám- és Pénzügyõrség Országos Parancsnoksága (VPOP), az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Fõfelügyelõség, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal, a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, az Országos Rendõr-fõkapitányság, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), valamint a Nemzeti Közlekedési Hatóság vesznek részt.

 A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) a közelmúlt pénzügyi történései miatt arra figyelmezteti a vásárlókat, hogy még a korábbiaknál is jobban gondolják át, hogy milyen ajándékra mennyit és milyen formában költenek idén karácsonykor. A jelenlegi áruhitelek törlesztõrészletei ugyanis emelkedhetnek, ezért az ünnepek után a családok nehezebben tudják majd visszafizetni a kölcsönt. 

A fogyasztóvédõk minden ünnep elõtt, alatt és után számtalan panaszt kapnak hibás termékekrõl.

Fenyõfadíszítés spirálisan

A karácsonyfát sokféleképpen feldíszíthetjük. Az egyik ilyen érdekes megoldás, ha nem mindenhova teszünk díszeket, hanem egy spirálban helyezzük el õket a fán. Induljunk el a fa csúcsától és haladjunk spirálban lefelé elõször egy fajta dísszel. Mikor elértünk a fa aljáig, kezdjük újra fentrõl egy másik dísszel. Olyan messzire rakjuk, egymás alá a díszeket amilyen vastag spirált szeretnénk. Lehetõleg egy vagy 2 fajta színt használnunk csak, és abból is hasonló árnyalatokat.

 Az összes ünnep közül talán a karácsonyról szól a legtöbb gyerekvers, ének vagy mondóka. Ez is bizonyítja, hogy az évben ennek az ünnepnek van a legnagyobb jelentõsége, a legbelsõségesebb hangulata. Különleges jelentõsége van ennek a két és fél napnak, vallási és nem vallási szempontól is.

Már a bölcsõdében karácsonyi mondókákat és énekeket tanulunk, mindenki ismer legalább egyet közülük. Vannak vidám történetek és egyenesen tragikusak is. Számtalan író és költõ öntötte már szavakba az ünnep lényegét és hatott az olvasók lelkére, érzelmeire.